Vedd komolyan

Én nem, én soha. Undorító. A gondolattól is felfordul a gyomrom. Akkor inkább egyedül. Még élek. Még élek… Rohanok, keresztül a városon. Van félórája- ráérek? Rá. Szabadkozom magamnak, most utoljára. Utoljára, utoljára. Normális élet. Kattog a fejem. De mégsem, mert tompa. Az érzés. Az érzés, mely a hatalmába kerít. Megnyugszom valaha? Nem. Kétlem. Rohanok s… Tovább »

Dermedve feküdtem az ágyon, a kezeim görcsösen kapaszkodtak a paplanba. Felém hajolt és az a tekintet örökre belevésődött az elmémbe. Belém rúgott. Hát megtette. Idáig jutottunk. Hatalmasat csalódtam, de nem benne, hanem magamban, amiért hagytam elfajulni a dolgokat. Amiért nem vettem észre időben a jeleket. De talán még nem késő. Olyan szépen indult a reggel…. Tovább »

Ebben az írásomban egy olyan fiatal lányt mutatok be, aki sokak számára példa lehet. Köszönöm Neki a közreműködést.   Igen, a homlokomra van írva Egy nagy-nagy “C” betű. No de nem baj, mert vállalom. Tudod, egy a baj: hogy kevesen tudják azt, hogy sokfélék vagyunk. Mondhatnám, tarkák. Napsütéses őszi nap. Indulás az óvodába. Ezt vártam…… Tovább »

Sziasztok!   Az elmúlt félévben sajnos nagyon kevés posztot írtam és tettem közzé de ennek most véget vetek. A régi blogom töröltem, ez egy kicsit komolyabb lesz. Remélem 🙂 Elsődleges célja az, hogy bemutassam a körülöttem élő nőket, hogyan lehet túlélni egy abortuszt, hogyan lehet a válást elfelejteni, stb. Jelenleg ez érdekel a legjobban. Riportsorozatokon… Tovább »